Linda canino: Napi áhítat...35.

De nem én

Galata 2:20

Félünk Isten parancsolataitól, mert úgy gondoljuk, hogy saját erőnkből kell betöltenünk azokat. Az "én" nem tud semmit tenni Istennek. Az "én" nem tud jó feleség, jó anya, jó alkalmazott, jó tanuló, jó misszionárius vagy Krisztus jó szolgája lenni. Ahhoz, hogy ma élhessek, meg kell értenem, hogy az "én" megfeszíttetett Krisztussal, és azt az életet, amit most élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és meghalt értem. A mag is először a földbe hull és elhal, majd újra előjön, és többszörös termést hoz (Jn. 12:24). "Mert maghaltatok és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben" (Kol. 3:3). Annak a nőnek, aki a saját ereje végéhez ért és úgy él, hogy keresztre van feszítve Krisztussal együtt, sokkal nagyobb képessége van a szeretetre és a szeretet befogadására, Isten saját életének ereje által. Ha Ő minden, akkor az "én"-ből semmi sincs. Ha egy kicsi is az "én"-ből van, akkor semmi sincs Belőle. Naponta választanunk kell. Az asszony a Luk. 7:47-ben, aki ismételten elbukott, megbocsátást talált és nagyobb képességet azon a területen, ahol a legjobban elbukott.

Az "én" egyetlen személy sem képes tiszta szeretettel szeretni, nemhogy az egész világot. Krisztus nem az "én"-re hagyta a nagy megbízatást. "Menjetek el szerte az egész világba" -hangzott az Efezusi 2:15 "új ember"-éhez intézett parancs. Emlékezz az asszonyra, akit házasságtörés miatt vitték Krisztushoz. Megtisztulva és megújult erővel hagyta el az Ő jelenlétét, hogy betöltse a "menj és többé ne vétkezz" isteni parancsát (Jn. 8). A törvény felszólítása a győzelem ígéretévé vált, mert maga Krisztus vált a mi életünkké (Kol. 3:4).

Folytatás holnap

https://www.ahitatok.hu/

Magyar fordítás: Szőtsné Vadász Ildikó

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN