"Vajjon érted-é, a mit olvasol?" 4...2.

Téves és elfogadhatatlan, emellett fölöttébb veszélyes tanítás, amikor egyesek ezt a száznegyvennégyezer személyt a Gyülekezettel azonosítják. Bár a felsorolt jellemzők mindegyike valóban illik a Gyülekezetre, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ezt a száznegyvennégyezer személyt (összetéveszthetetlenül azonos számban) már a korábbiakban azonosította az Úr Jézus Krisztus, éppen ebben a Jelenések könyveként ismert kinyilatkoztatásában. („Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása.” – olvashattuk a Jel 1, 1-ben. Új ford.) Íme, az azonosítás a könyv 7. részében: Én, János apostol… 

„… láték… angyalt… a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta… Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon. És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve. A Júda nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt vala; a Ruben nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Gád nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Áser nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Nafthali nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Manassé nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Simeon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Lévi nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Izsakhár nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Zebulon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a József nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Benjámin nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt.” (Jel 7, 2-8)

Hány elpecsételt szerepelt ebben az Igeszakaszban? „Száznegyvennégyezer”. Testük mely részén viselték az elpecsételés nyomát?  Az ő „homlokukon”. Kinek a pecsétje ez a bizonyos pecsét? „az élő Istennek pecséte”. Ki állíthatja ezek után, hogy az itt írt elpecsételtek nem ugyanazok, akik az elemzett Igeszakaszunkban a Báránnyal együtt voltak jelen a Sion hegyén János apostol látomásában? Az írott Ige lehetőséget sem ad a tévesztésre! Ott is éppen „száznegyvennégyezer” volt a számuk, „a kiknek homlokán” jelként, pecsétként „írva vala az ő Atyjának neve.” Többletinformációként még annyit tudtunk meg róluk, hogy „Izráel fiainak minden nemzetségéből” valók ezek az elpecsételtek, azaz a Sion hegyén látottak.

Kizárólag az állíthatja a Júda törzséből, a Ruben törzséből, a Gád törzséből… elpecsételtekről, hogy ezek mi vagyunk, mármint az újjászületett keresztények, tehát a Gyülekezet, aki egyrészt elfelejti, hogy amikor erre a nagy nyomorúság előtti elpecsételésre kerül majd sor, addigra a Gyülekezet már régen elragadtatott a földről (2. Thessz 2, 7), másrészt képtelen elfogadni, hogy Isten nem vetette el az Ő saját, szeretett zsidó népét, népével még további magasztos tervei vannak (Luk 21, 24), (Róm 11, 25 és 29) mégpedig az 1000 éves, földre is kiterjesztett Isten országában, a Messiási Békebirodalomban. Nyilván nincs mód ezeket itt most részletesen kifejteni. Annyit mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy aki tagadja Izráel – Isten ígérete szerinti – jövőbeli helyreállítását, és azt a nem biblikus nézetet képviseli, hogy a zsidó nép már megszűnt Isten kiválasztott és szeretett népe lenni, az kimondatlanul is egyetért azokkal a Sátán által szított antiszemita tanokkal, amely szerint a zsidó nép már hosszú évszázadok óta büntetlenül átkozható, szidalmazható, tettlegesen is bántható, akár ki is pusztítható. Ezért nem következmények nélküli Isten előtt az itt részletezett száznegyvennégyezer zsidó kiválasztottról azt állítani, hogy ők nem is zsidók, hanem az üdvözülő, újjászületett keresztények, vagyis a Gyülekezet.

Sokan vannak, akik ezt az idézett beazonosítást egyszerűen jelképesnek veszik (?), elszellemiesítik, azt állítják tehát (függetlenül attól a világos kijelentéstől, hogy ezek a kiválasztottak Júda, Ruben, Gád… törzséből valók), hogy az itt felsoroltak az úgynevezett „szellemi Izráel” tagjai, következésképpen mégiscsak a Gyülekezet tagjai. A jelképességet olyan körmönfont kijelentéseikkel támasztják alá, hogy bár Jézusról azt írja az Ige, hogy Ő a kapu, vagy másképpen Ő az ajtó, Ő a szőlőtő, de ugye tudjuk, hogy Ő se nem kapu, se nem ajtó, sem nem szőlőtő valójában. Se nem Bárány… Ezekután szerintük nem kell szószerint venni azt sem, hogy ezek valóban Izráel fiai, sem nem Júda, sem nem Ruben és a továbbiak konkrét leszármazottai. A mi megváltoztathatatlan álláspontunk ennek ellenére az, hogy akiket János apostol a Sion hegyén, a legszentebb helyen látott a Báránnyal, azaz az Úr Jézus Krisztussal együtt, az a végső idők száznegyvennégyezer zsidó kiválasztottja, akik közül tizenkétezer valóban a Júda törzséből, tizenkétezer valóban a Ruben törzséből… és így tovább lett kiválasztva, elpecsételve! Ők lesznek majd Isten országában, az 1000 éves birodalomban, az Úr Jézus Krisztus eljövendő földi királyságában azok, akik az Úr legszűkebb környezetéhez tartoznak majd.

Hogyan értelmezhetjük ezek után, hogy: „áron vétettek meg a földről… asszonyokkal nem fertőztették meg magokat… szűzek… követik a Bárányt, valahová megy… áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül… szájokban nem találtatott álnokság… Istennek királyi-széke előtt feddhetetlenek.”?

A Gyülekezet elragadtatását követően, mielőtt Isten ítéletekkel sújtaná a mindinkább globálissá fejlődött antikrisztusi (sátáni) birodalmat, konkrétan a Fenevad birodalmát, Isten a zsidó népből kiválasztás útján elpecsétel saját céljaira egy meghatározott létszámú szolgálói kört, egy száznegyvennégyezer főből álló szolgáló papságot, aki a Fenevad kegyetlen és ördögien zsarnoki uralkodása végső fázisában Isten országának az eljövetelét hirdeti, méghozzá eddig soha nem tapasztalt mértékű erővel. Mindenütt a világon. (Mt 24, 14. Külön kérésünk, hogy ezt az Igét most lapozza föl mindenki!) Másrészt Isten általuk gondoskodik arról (a Fenevad uralkodása alatti hatalmas zsidóüldözés és keresztényüldözés korában), hogy szeretett népének legyen egy olyan elpusztíthatatlan és sérthetetlen maradéka, amely Izráel helyreállításakor alapul szolgálhat Isten népe majdani létszámbeli felemelkedéséhez. (Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus – a dicsőséges eljövetelét követően – soronkívül gondoskodik majd arról, hogy ezeket a választottjait a világ minden részéből összegyűjtsék, azaz a Békebirodalomban Ővele lehessenek – Izráelben.)

 Folytatás holnap

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin